Mint a Sfinx - Nks

Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni, ami engem elfogadna tagnak

Ez felfoghatatlan annak, akit fogva tart a bla-bla

Hogy rab vagy, hogy lakat alatt tarthatnak

Mondd, mit üzensz a halálnak?

Én azt, hogy paff-paff (meg az apámnak…)!

Az ördög vigyen el, minden olyat, mint te!

Nekem senkim sem voltál, belőled semmi sem kell

Amikor kellettél, akkor hol voltál?!

Én nem bújtam el előled

És nem tehetek arról se, hogy én lettem belőled

Mert talán nem voltam még egy B vagy C terv sem, csak fiaskó

De sose lásd meg, hogy ki lett a fiadból

Mer' az vagy, kik emlékezned Rád — ezt tanuld meg egy életre

Rám azt mondjátok mind, hogy rossz a vér, de hidd el, tévedtek!

Mer' nem én kértem a sztorit, készen kaptam

Itt maradtam úgy, hogy nem volt más út a térképen

Egy nap majd talán te is azt kéred, hogy bocsásson meg neked az ég

Mert én nem fogok amíg élek…

Mint a Szfinx, annyit álltam már sarokba'

Kortyoltam a szörpöt, mert szombatra jutott csak kóla

Imádtam volna a Cartoon Network-öt

Egy kis bilifrizurás ördög voltam, aki azt hitte, ő Bruce Lee

Az élet pörög, látod, én sem tudtam megállítani

Azt hittem, ha felnövök, majd belőlem is lehet bárki

Hogy kolbászból van a kerítés és vattacukor a felhő

Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt

Az élet párszor engem is kinevetett, hidd el!

Az utca volt a játszótér és nem volt bébiszitter

Csak kulcs akasztva a nyakba

Fekete meg fehér mező, mint a sakkba'

A suliba' az összes tanár aput basztatta

15 voltam, mikor az anyám elment

Mert szüksége volt rá az Úrnak fent a Mennyben

Rámszámolt az élet, de én kilencnél felállok

Mert mindig ilyen voltam és ilyen az egész családom

Tudod, ha bezárnák a szádat, én helyetted beszélnék

Ha vak lennék, amit látnom kéne, te mesélnéd

Csak egy valamit kérek: az ég óvjon titeket testvér!

Értetek kioltom a pokol tüzét

Ahogy Buda lüktet Pestért

Úgy dobban a szív, NKS vér

Csak egymásér' ütünk vendettát, nem cash-ért

95 óta az utcán ugatjuk a Holdat

Olyat flesselünk ma, mintha tudnánk, meghalunk holnap

Nincsen esélye — ja — ellenünk senkinek

Ha kell, háromszor harapunk vissza, mint a mesébe'

A vicceinken nevetnek a fentiek

Ahogy lent itt mi, GDL city

Estéről-estére

Minket is árultak már el, barátok elégszer

Tudom, te voltál Fero is, a szívem szakadt meg érted

De nem bántam meg semmit, mindig a családért félve

Csak miatattok mondtuk: minket nem kaptok el élve!

Nem voltam én rossz, csak sokan nem értettek meg

Mert meg se akartak, ezért szemérmetlennek állítottak be

A szülők féltették a kölyküket, a tanárok a tekintélyüket

A blanterek a nőjüket

Amikor te aludtál, én akkor tanultam

És amikor te tanultál, én akkor aludtam

Ezek pályaválasztási tanácsadóba tanácsoltak

De csak maszkos támadó lehet belőlem, szerintük…

Engem a rap-re teremtettek meg

Sok szart tettem, de a betyárbecsületemmel el tok' számolni, hogyha kell…

NKS a karomon, csak a ravatalomon mondjál rólam le!

Felnőttünk, mégsem lettünk felnőttek

Csak az erősebb vonások felváltották a szeplőket

Van jó és rossz is, mert minden emlék más

De ha százszor születnék meg akkor sem lennék más…