Pokolba már... - Fahrenheit

Én neked adnám a dübörgést, ha nekem adnád a szíved

Neked adnám a rohanást, hát nyújsd a két kezed!

Szétmarjuk egymást dühödt szenvedéllyel

Az időnk lejár, hát pokolba már az ostoba fecsegéssel!

Én igazat mondok nappal, te hazudsz minden éjjel

Elég volt már!

Én rád kiáltok nappal, te suttogsz minden éjjel

Elég már!

Ha nekem adnád a tested, én neked adnám az ágyam

Ha nekem adnád a lebegést, én neked adnám a szárnyam

Elégetjük egymást a fölösleges beszéddel

Az időnk lejár, hát pokolba már az ostoba fecsegéssel!

Én igazat mondok nappal, te hazudsz minden éjjel

Elég volt már!

Én rád kiáltok nappal, te suttogsz minden éjjel

Elég már

Én neked adnám a kulcsot, ha nekem adnád a zárat

Én neked adnék mindent, csak fogd már be a szádat!

Felejtsük el egymást, vagy tépjük egymást széjjel

Bármi jöhet még, csak pokolba már az ostoba fecsegéssel!