Ma még együtt - Edda Művek

Ma még együtt, és nincs tovább

Átkozottul kemény a világ

Lenyúztunk egymás agyából éveket

Szél fújja már az érzelmeket

Úgy éreztem kevés, amit adhatok

Pedig dehogy … és ma már hol vagy te és én hol vagyok?

Téboly, hogy ott vagy, és én várlak

Idegen kéz nyúl tested felé

Csak a vágy ereje halványul el lassan

S már nem hazudunk egymásnak reményt

Rád gondolok és újra látlak

A napfény áttetszik a hajad szálain

Ha álmodom veled, szívem szivárvány fényein lebeg

De jéghidegek a reggelek

Istenem, pedig már fogtam a kezed

Csak nem mertem mondani: Szeretlek, szeress!

Templomok lépcsõin várom a csodát

Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál